Rita Pető
Szerző
Hadd tegyek fel egy kissé indiszkrét kérdést – rád bízom, hogy válaszban megírod-e mire jutottál.
Képes vagy csendben maradni, ha valaki még nem tart ott, ahol te?
Azért kérdezem, mert ma eszembe jutott a fiatal Rita, aki a szemét forgatta, amikor a nála érzelmileg, lelkileg érettebb emberek türelmesen magyarázták, hogy nem csak a fizikai sík létezik.
(Semmi ezoterikus vagy hasonló hittérítés nem volt. Csak annyi, hogy az érzelmek, bántások, élmények kihatnak a fizikai egészségünkre.)
Kb. annyival kivonultam a párbeszédekből, hogy „nem érdekelnek a spiri hülyeségek”.
Évek teltek el, mire megértettem: tényleg van fiziológiai összefüggés az érzéseink és a hormonjaink, egészségi állapotunk…illetve a traumáink és a függőségeink vagy az öregedés ritmusa között.
Akkor tört meg a jég, amikor az egyik képzésen szóba jött az érzelmi stressz és több kutatásban láttam feketén-fehéren leírva, hogy milyen megdolgozatlan gyerekkori traumánál melyik betegség fordul elő gyakran.
(Hirtelen a mellrák és a rossz anya-lánya kapcsolat ugrik be, de az alkoholista, a teljesítményfókuszú szülőkkel, illetve az elhanyagolt, parentifikált gyerekekkel is több forrásban találkoztam.)
Ezután egy kis időre átbillentem a másik végletbe: faltam a témát és egyre több megközelítésnek mentem utána. (Az orvosi vonatkozástól az elrugaszkodott spiriig – utóbbinál gyorsan levágtam a vadhajtásokat.)
Ennek természetes hozadéka volt, hogy idegesítően sokat beszéltem az újabb és újabb felfedezéseimről (hol a csakrákról, hol az erő kivetüléseiről, hol a férfi-női energiákról, hol a transzgenerációs traumákról, hol a kollektív tudatról).
Egy fontos dolgot viszont elfelejtettem.
→ Felmérni, mennyire befogadó, érdeklődő, akinek nyomom a sódert.
Visszatekintve ez azért volt hiba, mert a lelkizéshez, az érzelmekhez és a spiritualitáshoz (ami nem egyenlő az asztrológiával vagy az agykontrollal, ahogy még mindig sokan gondolják ) egy érzelmileg érett ember óvatosan közelít.
Tehát nem nyomul, nem bizonygatja az igazát, mert megvan az a képessége, hogy meghallgatja a másik véleményét, érveit, és megérti, csendben elfogadja, ha a másik eltérően gondolkodik vagy más az értékrendje.
Nem keres minden egyes állapot vagy betegség mögött mély lelki sebet, mert tudja, hogy minden kórkép összetett, azaz egyaránt közrejátszik a genetika és az epigenetika (ahol az érzelmi, lelki rész csak egy a levegőminőség, a táplálkozás és a többi szokás mellett).
Kiselőadás helyett kérdez, meghallgat, a határokat tiszteletben tartva mesél és felajánlja, hogy szívesen folytatja a témát – vagy ajánl szakirodalmat –, amikor a másiknak van kedve.
Tehát nem arról van szó, hogy hagyjuk szenvedni, aki a kishitűség, mások elvárásai vagy a komoly traumái miatt nem meri a saját életét élni.
Akinek a kompetenciahatárainkon belül tudunk segíteni, azt igenis támogassuk, mert így tudunk társadalmilag előrébb lépni és magunk mögött hagyni pl. a panaszkultúrát.
De ugyanilyen fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy nem azzal hozzuk meg a mikrokörnyezetünk kedvét egy-egy terület fejlesztéséhez, hogy minden torokfájást egy kimondatlan dolgra akarunk visszavezetni.
Hanem mondjuk azzal, hogy lehet tőlünk kérdezni és elmondjuk, miről lehet messziről kiszúrni a kóklereket.
Nem baj, ha neked ezt a hozzáállást sokat kell gyakorolnod – pár éve még én is túl sok embernek mentem az agyára.
– Ritaa
Ui.: Szóval, a kóklerek.
Ahogy egyre többen döbbennek rá, mennyire felszabadító foglalkozni a lelkünkkel és erre mennyi módszer, eszköz van úgy szaporodnak a ‘túltolt spirik’.
Tudod, azok, akik a horoszkópod alapján mondanak valami hangzatosat vagy a Hold állásának vagy mit tudom én minek tudják be, hogy nem jönnek össze a dolgaid. (Véletlenül sem annak, hogy nem vettél észre jeleket mások viselkedésében; lusta voltál cselekedni vagy tudatosan letenni egy rossz mintát.)
Szerintem te már felismered őket, ezért egy lelki síkkal ismerkedő embernek reeeengeteget segítesz azzal, ha figyelmezteted a potenciális átverésekre – és ajánlasz helyette valakit, akiről tudod, hogy több tucat embernek segített már eljutni egy szabadabb, önazonosabb élethez.
Minden jog fenntartva © 2025 Pető Rita - a fizikai és mentális trénered,
Képes vagy csendben maradni, ha valaki még nem tart ott, ahol te?
Azért kérdezem, mert ma eszembe jutott a fiatal Rita, aki a szemét forgatta, amikor a nála érzelmileg, lelkileg érettebb emberek türelmesen magyarázták, hogy nem csak a fizikai sík létezik.
(Semmi ezoterikus vagy hasonló hittérítés nem volt. Csak annyi, hogy az érzelmek, bántások, élmények kihatnak a fizikai egészségünkre.)
Kb. annyival kivonultam a párbeszédekből, hogy „nem érdekelnek a spiri hülyeségek”.
Évek teltek el, mire megértettem: tényleg van fiziológiai összefüggés az érzéseink és a hormonjaink, egészségi állapotunk…illetve a traumáink és a függőségeink vagy az öregedés ritmusa között.
Akkor tört meg a jég, amikor az egyik képzésen szóba jött az érzelmi stressz és több kutatásban láttam feketén-fehéren leírva, hogy milyen megdolgozatlan gyerekkori traumánál melyik betegség fordul elő gyakran.
(Hirtelen a mellrák és a rossz anya-lánya kapcsolat ugrik be, de az alkoholista, a teljesítményfókuszú szülőkkel, illetve az elhanyagolt, parentifikált gyerekekkel is több forrásban találkoztam.)
Ezután egy kis időre átbillentem a másik végletbe: faltam a témát és egyre több megközelítésnek mentem utána. (Az orvosi vonatkozástól az elrugaszkodott spiriig – utóbbinál gyorsan levágtam a vadhajtásokat.)
Ennek természetes hozadéka volt, hogy idegesítően sokat beszéltem az újabb és újabb felfedezéseimről (hol a csakrákról, hol az erő kivetüléseiről, hol a férfi-női energiákról, hol a transzgenerációs traumákról, hol a kollektív tudatról).
Egy fontos dolgot viszont elfelejtettem.
→ Felmérni, mennyire befogadó, érdeklődő, akinek nyomom a sódert.
Visszatekintve ez azért volt hiba, mert a lelkizéshez, az érzelmekhez és a spiritualitáshoz (ami nem egyenlő az asztrológiával vagy az agykontrollal, ahogy még mindig sokan gondolják ) egy érzelmileg érett ember óvatosan közelít.
Tehát nem nyomul, nem bizonygatja az igazát, mert megvan az a képessége, hogy meghallgatja a másik véleményét, érveit, és megérti, csendben elfogadja, ha a másik eltérően gondolkodik vagy más az értékrendje.
Nem keres minden egyes állapot vagy betegség mögött mély lelki sebet, mert tudja, hogy minden kórkép összetett, azaz egyaránt közrejátszik a genetika és az epigenetika (ahol az érzelmi, lelki rész csak egy a levegőminőség, a táplálkozás és a többi szokás mellett).
Kiselőadás helyett kérdez, meghallgat, a határokat tiszteletben tartva mesél és felajánlja, hogy szívesen folytatja a témát – vagy ajánl szakirodalmat –, amikor a másiknak van kedve.
Tehát nem arról van szó, hogy hagyjuk szenvedni, aki a kishitűség, mások elvárásai vagy a komoly traumái miatt nem meri a saját életét élni.
Akinek a kompetenciahatárainkon belül tudunk segíteni, azt igenis támogassuk, mert így tudunk társadalmilag előrébb lépni és magunk mögött hagyni pl. a panaszkultúrát.
De ugyanilyen fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy nem azzal hozzuk meg a mikrokörnyezetünk kedvét egy-egy terület fejlesztéséhez, hogy minden torokfájást egy kimondatlan dolgra akarunk visszavezetni.
Hanem mondjuk azzal, hogy lehet tőlünk kérdezni és elmondjuk, miről lehet messziről kiszúrni a kóklereket.
Nem baj, ha neked ezt a hozzáállást sokat kell gyakorolnod – pár éve még én is túl sok embernek mentem az agyára.
– Ritaa
Ui.: Szóval, a kóklerek.
Ahogy egyre többen döbbennek rá, mennyire felszabadító foglalkozni a lelkünkkel és erre mennyi módszer, eszköz van úgy szaporodnak a ‘túltolt spirik’.
Tudod, azok, akik a horoszkópod alapján mondanak valami hangzatosat vagy a Hold állásának vagy mit tudom én minek tudják be, hogy nem jönnek össze a dolgaid. (Véletlenül sem annak, hogy nem vettél észre jeleket mások viselkedésében; lusta voltál cselekedni vagy tudatosan letenni egy rossz mintát.)
Szerintem te már felismered őket, ezért egy lelki síkkal ismerkedő embernek reeeengeteget segítesz azzal, ha figyelmezteted a potenciális átverésekre – és ajánlasz helyette valakit, akiről tudod, hogy több tucat embernek segített már eljutni egy szabadabb, önazonosabb élethez.
Minden jog fenntartva © 2025 Pető Rita - a fizikai és mentális trénered,
Közzétéve: 2025. szeptember 5.
